Sokszor szembejön velem az a kérdés, hogy kötelező-e visszavennie az üzletnek 3 napon belül a megvásárolt terméket, ha a vásárlónak mégsem kell méretprobléma, vagy más ok miatt.
A válasz nem egyszerű, de könnyen megérthető. A köztudatban keveredik a szavatosság, a jótállás, a garancia és az elállási jog különböző szabályai, amik a félreértést okozzák, így jelen cikkemben megpróbálom helyre tenni ezt a kérdéskört.
Mi az a szavatosság?
A szavatosság egy úgynevezett jogkövetkezmény, amely abban az esetben alkalmazható, ha a szerződést megszegi a másik fél. Többféle szavatosság létezik, de most koncentráljunk a termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó szavatosságra a kellékszavatosságra. Igyekszem minimálisra csökkenteni a jogi fogalmakat, de egy kettőt nem tudok elhagyni, mivel nélkülük nem lenne érthető a szabályozás.
Ha egy megvásárolt termékben, szolgáltatásban hibát tapasztalunk, akkor élhetünk az úgynevezett kellékszavatossági jogunkkal. Ez a jog többféle jogosultságból áll:
Elsősorban – az úgynevezett első lépcsőben – a vevőnek (1.) kijavításra vagy (2.) kicserélésre van joga. Ő döntheti el, hogy melyiket kéri az eladótól.
Ezt a döntési jogot az úgynevezett arányosság elve azonban korlátozza. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a vevő által választott jog (például kicserélés) nem okozhat aránytalan többletköltséget, ésszerűtlen nehézséget az eladónak és az eladó által vállalt szavatossági jog nem okozhat indokolatlan kényelmetlenséget a vevőnek.
- Bírósági döntés van arra vonatkozóan például, hogy a dolog kicserélése iránti igényt általában nem alapozza meg az első sikertelen javítás esete. Elsődlegesen kicserélésre van azonban lehetőség például egy adott mennyiségű és fajtájú termék vásárlása esetén (fa deszka, tojás, cukor, búza). Megjegyzem ingatlan kicserélésére ugyanakkor nincsen lehetőség.
- Fontos tudnunk azt, hogy az olyan termékek esetében, amik egyedileg nekünk készítettek, -mint például egy ékszer, egyedi bútor, egyedi ruha – nem tudják kicserélni a terméket, így azt nem is kérhetjük. Ilyen esetben lehetőségünk van ugyanakkor kijavítást kérni.
Másodsorban – az úgynevezett második lépcsőben – a vevő (3.) árleszállítást kérhet, vagy a (4.) hibát maga kijavíthatja, kijavíttathatja az eladó költségére, vagy (5.) elállhat a szerződéstől és visszakérheti a vételárat.
- Ezekkel a jogokkal akkor élhetünk vásárlóként, ha az eladó a kijavítást, illetve a kicserélést – megfelelő határidőn belül – nem vállalta, vagy ha az eladó ezeknek a szavatossági igényeknek megfelelő határidőn belül, a mi érdekeinket kímélve nem tudna eleget tenni, vagy ha a kijavításhoz és kicseréléshez fűződő érdekmúlásunkat bizonyítjuk. Sok a fogalom meghatározás, de görgess lentebb segítek!
Mi az érdekmúlás? Például, ha az eladó hozzáállása, magatartása miatt a vásárlóban nagyfokú bizalomvesztés jelenik meg. Ez egy szubjektív ok. Az érdekmúlást megalapozhatja továbbá az a körülmény is, hogy ha a használat során nagyszámú, önmagában akár kisebb súlyú meghibásodás következett be, és emellett a jövőben is sorozatos – bár javítható – hibák előfordulásával számolhatunk.
Mi a megfelelő határidő? Ezt a törvény nem határozza meg napra pontosan, de a határidő megfelelőségéhez szempontokat előír: A meghatározásához figyelembe kell venni a dolog tulajdonságait és a vevő által elvárható rendeltetését. Tulajdonképpen azért nincs meghatározva napra pontosan, hogy mit jelent a megfelelő határidő, mert nagyon sokfelé dolog és szolgáltatás van a piacon, melyekkel kapcsolatos határidő is egyedi.
Elállás és pénzvisszafizetés, mint a legsúlyosabb szavatossági igény.
Figyelem! A nem üzletben vásárolt például interneten, telefonon vagy postai úton rendelt termékek esetén 14 napon belül indoklás nélküli elállási jogunk van, melyre más, ebben a cikkemben (link) tárgyalt szabályok vonatkoznak. De nézzük tovább az üzletben vásárolt termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozást!
Elállás esetén is érvényesül a fentebb már említett arányosság elve.
Ez azt jelenti, hogy mérlegelni kell, hogy az eladónak más szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget, érdeksérelmet okoz-e az elállásunk, figyelembe véve a szerződésszegés súlyát, a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét és a szavatossági jog teljesítésével a vevőnek okozott érdeksérelmet is. Tudom, nagyon bonyolult megfogalmazás, de leegyszerűsítve az is következik belőle, hogy jelentéktelen hiba miatt elállással nem élhetünk.
Fontos tudni azt is, hogy ingó áru vásárlása, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés esetén a fogyasztó a hibát a vállalkozó költségére maga nem javíthatja ki és mással sem javíttathatja ki, mivel a hiba kijavítása rendszerint különös szakértelmet kíván.
Még egy fontos dolog amire érdemes vásárlóként, fogyasztóként figyelni: A törvény előírja, hogy ha észleljük a termék, szolgáltatás hibáját azonnal, késedelem nélkül közölnünk kell az eladóval. Ha a gyors közlést elmulasztjuk akkor, a késésünkkel összefüggésben felmerülő kárt, többletköltségeket nekünk kell viselni.
Mi a jótállás?
A hétköznapi nyelven ezt nevezzük garanciának. A jótállás vállalása szigorúbb helytállást eredményez az eladóra nézve, mint a szavatosság.
A jótállás vállalója garantálja, hogy meghatározott időn belül a jótállás alá eső termék nem hibásodik meg. Ha a jótállási időn belül mégis valamilyen hiba jelentkezne, akkor a vevőnek – a szavatosságtól eltérően – nem kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a termékben már a megvételkor is benne volt.
- Ha jótállásunk (garanciánk) van egy termékre még nem jelenti azt, hogy a szavatosság nem állna fenn. Ez a két jogkövetkezmény egymás mellett van jelen, így ha a jótállási idő már letelt, de szavatossági idő még nem, úgy vásárlóként élhetünk a szavatossági jogunkkal. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a kellékszavatossági igény a teljesítéstől számolva 2 év alatt évül el. De például ingatlanok esetén 5 év alatt. A jótállásra más határidők vonatkoznak.
- A legfontosabb előny a jótállásnál az, hogy a szavatosság esetén a vevőnek kell bebizonyítania, hogy a vásárláskor az áru hibás volt, a jótállásnál viszont a vélelem a teljesítés hibája mellett szól, vagyis amellett, hogy a hiba oka már vásárláskor benne volt a termékben. Az eladónak kell emiatt bebizonyítania, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett, – ami egyébként rendkívül nehéz és sok esetben lehetetlen – így védve a vásárló jogait.
- A jótállásról azt is érdemes tudni, hogy a vállalkozás önként is vállalhatja, de a jogszabály kötelezővé is teheti, mint például a lakásépítéssel kapcsolatban, javító-karbantartó munkákkal kapcsolatban és – ami egy átlagfogyasztót a leginkább érint – a tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában.
A tartós fogyasztási cikkek pedig a vonatkozó kormányrendelet mellékletében felsorolt termékek (például: háztartási eszközök, kézi szerszámok, telefonok, kerti gépek, játékok…stb.).
A kötelező jótállásról és annak időtartamáról részletesebben egy másik bejegyzésemben fogok írni!
Összegzésként elmondható, hogy ha egy üzlet önként nem vállalta azt, hogy 3 napon belül visszaveszi a hibátlan terméket, akkor erre nem kötelezhetjük őket. Hibás termék esetén a vételár visszatérítését jelentéktelen hiba esetén nem kérhetjük, de súlyosabb hiba esetén is csak az arányosság elvének a betartása mellett lehet pénzvisszafizetést kérni.
A fent megjelent cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Jogi állásfoglalást az irodám kizárólag megbízás alapján bocsát ki. Figyelembe kell venni a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak. A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.
A cikk szerzője: Dr. Jenővári Dániel ügyvéd
