Az elévülést sok tévhit övezi. Bár a legtöbb olvasónak van fogalma a lényegéről, a tévhitek okozzák a legtöbb félreértést és kérdést a különböző tartozások elévülésévek kapcsolatban. Ebben a cikkemben kitérek az adósság, telefonszámla, nav és sok más tartozás elévülésére a régi (2014. március 14. előtti törvény) és az új Polgári Törvénykönyv (2014. március 14. utáni törvény) szabályai szerint.
Kezdjük néhány alapfogalommal!
A tartozásokhoz (telefonszámla adóssághoz, nav, közüzemi, banki tartozáshoz) kapcsolódó követelések olyan úgynevezett jogszerű fizetési igények, amelyek szerződésből, előleg- vagy kölcsön nyújtásából, vagy jogszabályi előírásból erednek.
Elmondható, hogy minden szerződési, kártérítési, alaptalan gazdagodási stb. követelés esetében bekövetkezik az elévülés. A tulajdoni igények viszont nem évülnek el! Hogy egy kicsit tovább bonyolítsam azért leírom, hogy a tulajdoni igények megsértéséből eredő igények viszont úgynevezett kötelmi (kártérítési vagy sérelemdíj iránti) igények, és ezért elévülnek.
Egy adósság elvülésének a lényege az, hogy az elévült tartozást bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.
Mennyi idő alatt évül el egy tartozás? Főszabály szerint a követelések 5 év alatt évülnek el. Ez az időtartam írásban az adott jogviszonyban lévő felek által megváltoztatható, de az elévülés alkalmazása nem kizárható!
Mikortól indul az elévülési idő?
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés (tartozás) úgymond esedékessé válik.
Mit jelent ez? Ha a teljesítés idejét határnap megjelölésével határozták meg a felek, a tartozás ezen a napon válik esedékessé. Ha határidő megjelölésével történt a teljesítési idő meghatározása, a határidő utolsó napja lesz az esedékesség időpontja. A biztosítottat megillető követelés elévülése ugyanakkor a káresemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől kezdődik.
Talán a leggyakoribb tévhit az elévüléssel kapcsolatban, hogy az elévülés idejének leteltével maga a követelés is megszűnik. Ez nem így van, nézzük miért!
Az elévülés a tartozást nem szünteti meg, hanem a bírósági úton való érvényesítési lehetőségét zárja ki.
Így ne lepődjünk meg akkor sem, ha például elévült követelésünk kifizetésére irányuló fizetési felszólítást kapunk. A bírósági úton való jogérvényesítés kizártsága nem zárja ki egyúttal azt, hogy az elévült követelés jogosultja felszólító levelet küldjön az önkéntes teljesítés reményében. Ez teljesen jogszerű.
Szintén nagyon gyakori tévhit, hogy a tartozás elévülési idejének letelte után már nem kerülhet sor semmilyen jogi eljárás megindítására az adóssal szemben.
A tartozás elévülését a bíróság vagy más hatóság hivatalból nem vizsgálja, és nem veszi figyelembe.
Csak szűk körben írja csak elő a jogszabály, hogy az elévülést hivatalból kell figyelembe venni. Ennek leggyakoribb példái a munkajogi igények. Azaz szinte mindig hivatkozni kell az elévülésre, ha nem így cselekszünk a velünk szemben folyamatban lévő behajtási eljárás során, akkor születhet ellenünk marasztaló döntés és a tartozás végrehajthatóvá válhat.
Továbbá ha teljesítünk a fenti eljárások során egy már elévült követelést, aminek elévült voltára utólag – a teljesítés és az eljárás befejezését követően – észleljük, akkor – ahogy azt már fentebb kifejtettem – mivel maga a követelés fenn állt a teljesítés időpontjában is – az nem szűnt meg az elévüléssel -, így a teljesítésünk is teljesen jogszerű, azt nem követelhetjük vissza.
A leggyakrabban előforduló eset az, amikor a közjegyző előtt megindított úgynevezett fizetési meghagyásos eljárásban, nem terjesztünk elő ellentmondást, mivel tisztában vagyunk vele hogy mondjuk a banki adósságunk már elévült. De – ahogy fentebb írtam – a közjegyző hivatalból – főleg a fizetési meghagyásos eljárások természetét követve – nem vizsgálja az időműlás, így az elévülés kérdéskörét sem. Ha nem adtunk be ellentmondást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik velünk szemben és végrehajtható lesz.
Ha egy tartozásunk már elévült az elévülésre hivatkozhatunk a végrehajtási eljárás során is. A végrehajtási törvény (41 § ) szerint nyilatkoznunk kell, hogy a velünk szemben támasztott követelés már elévült. Ismét hangsúlyozom, hogy magától (hivatalból) a hatóság nem veszi figyelembe az elévülést. Ez után a végrehajtó felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon, hogy valóban így elévült-e már a tartozás. Ha úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem évül el, akkor minél gyorsabban végrehajtás megszüntetése iránti pert kell indítani a bíróságon. Ez az egy módja van ebben az esetben a végrehajtás megszüntetésének.
Mennyi idő után évül el egy tartozás?
A tartozások – kötelmi igények – elévülése 5 év után bekövetkezik, de vannak kivételek!
A telefonszámla tartozás elévülésére az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésekből eredő igények 1 éves elévülési ideje vonatkozik. Ilyenek a mobiltelefon-előfizetésekből, internet-előfizetésekből eredő követelések. Szintén 1 év a parkolási bírság elévülési ideje. 1 éves elévülése van továbbá a fuvarozási szerződésből eredő igényeknek.
3 év alatt évülnek el a közüzemi tartozások közül például a gázszolgáltatással és villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések is, de ugyanúgy 3 év alatt évülnek el a termékfelelősségből, a veszélyes üzemi felelősségből származó igények.
Így ha gáz- víz- vagy villanyszámlát nem fizetünk be, és legfeljebb csak felszólításokat kapunk ennek pótlására, akkor 3 év elteltével már nem tudják érvényesíteni a követelésüket a szolgáltatók.
De ez nem mindig volt így! A 2018.12.19. napját megelőzően keletkezett gáz és áram tartozások esetében 2 éves elévülési időről beszélhetünk. De ha az ezen szolgáltatásokkal kapcsolatos követelések 2011.10.01. napját megelőzően keletkeztek, akkor még nem létezett speciális szabály a vonatkozásukban, így az általános 5 éves elévülési időt kell alkalmaznunk.
Mit jelent az elévülés megszakadása?
Ha megszakad az elévülés, akkor a fentebb részletezett elévülési idő újra indul és a követelés bírósági eljárásban továbbra is érvényesíthető. A megszakadás időpontja a megszakító tényező bekövetkezését követő nap.
Nézzük mi szakítja meg az elévülést!
A régi Ptk. szerinti tartozásoknál (azaz a 2014. március 15. előtti tartozásoknál) az írásbeli fizetési felszólítás megszakítja az elévülést, azonban a jelenleg hatályos szabályozás (azaz a 2014. március 15. utáni tartozások esetén) szigorított ezen a rendelkezéseken és az elévülési időt már nem szakítja meg a fizetési felszólítás.
A mostani (2014. március 15. utáni) szabályozás szerint az elévülést megszakítja:
- a tartozásnak a kötelezett által történő elismerése
- a kötelem a felek által megegyezéssel történő módosítása és a felek egyezsége
- a tartozás bírósági eljárásban történő érvényesítése vagy csődeljárásban történő bejelentése
- a közvetítői tevékenységről szóló törvény szerint a közvetítői eljárás megindítása
Fontos kiemelni, hogy a szabályozás az elévülést megszakító eseményeket a hétköznapitól eltérően – sokszor tágabban – értelmezi, ahogy azt a lentebbi példákkal szemléltetem:
- Például az adósság visszafizetésének a megkezdése is a tartozás elismerésének minősül, így megszakítja az elévülést.
- A közvetítői eljárás megindítása csak akkor szakítja meg az elévülést, ha az eljárás eredményes. Ha viszont a közvetítői eljárás eredménytelen, akkor nem állnak be az elévülés megszakításának jogkövetkezményei, hanem – a közvetítői eljárás időtartama alatt – nyugszik az elévülés. Ez azt jelenti, hogy az eljárás megindításával az elévülési idő nem telik és annak számítását az – eredménytelen – eljárás befejezését követő napon folytatjuk.
- Fontos tudni, hogy a bírósági eljárással egyenlő hatású a választottbírósági, felszámolási eljárás, de a fizetési meghagyás is. Az elévülést megszakító bírósági eljárás további feltétele az, hogy az eljárást befejező jogerős érdemi határozat szülessen.
- A kötelemnek a felek általi megegyezéssel történő módosítása és a felek egyezsége esetén az elévülés a felek megegyezésének napján szakad meg, és egyidejűleg kezdődik újra. Ha azonban a felek a teljesítés időpontját módosították, az elévülés csak a megváltoztatott teljesítési időpontban indulhat újra.
- A végrehajtási szakaszban pedig már bármely végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést, így például a végrehajtás iránti kérelem benyújtása, a végrehajtás foganatosítása, a megkeresés teljesítése, a foglalás megtörténte, az árverési hirdetmény utolsó kézbesítése, az árverés eredményének kihirdetése.
A fent megjelent cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Jogi állásfoglalást az irodám kizárólag megbízás alapján bocsát ki. Figyelembe kell venni a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak. A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.
A cikk szerzője: Dr. Jenővári Dániel ügyvéd
A képek forrása: Freepik
2023.05.23.
