Az elmúlt pár évben soha nem látott mértékben előtérbe került az otthoni munkavégzés, a távmunka és ezzel párhuzamosan az elektronikus szerződéskötés és a hozzá kapcsolódó elektronikus aláírás. A szerződések, nyilatkozatok, tervezetek küldésére az emberek, ha nincsenek ugyanazon a helyen, általában a legkönnyebben kezelhető kommunikációs csatornát választják: az emailt, a szerződés elektronikus aláírásának kérdésköre pedig egyre gyakrabban merül fel.
A téma legfontosabb kérdései talán azok, hogy az emailben tett nyilatkozatok érvényesek-e, létrejöhet-e általuk kötelezettség, és hogyan lehet egy ilyen szerződést elektronikusan aláírni?
A szerződés lényeges tartalmi elemei
Egyszerűen fogalmazva a szerződés létrejöttéhez a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatára, kölcsönös és egybehangzó akaratára van szükség, melyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. És hogy ez mit jelent pontosan? Lássuk részleteiben!
- A kölcsönösség elem könnyen megérthető az ajándékozási szerződések esetén, ahol a megajándékozottnak el is kell fogadnia az ajándékot ahhoz, hogy létrejöjjön az ajándékozás.
- Az egybehangzó elvárást egy szerződés fizetési ütemezésénél lehet könnyen megérteni, ugyanis ha valaki részletekben akar teljesíteni, de a másik fél egy összegben szeretné az árat megkapni, akkor nem jön létre szerződés.
- Szolgáltatás alatt az eladást, bérbeadást, ajándékozást is értjük, ám a lista igen hosszú.
- A jognyilatkozat kitétel arra utal, hogy a nyilatkozat valamilyen joghatás kiváltása miatt jött létre, tehát nem minden nyilatkozat minősül ennek.
Egy szerződés létrejöhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással. Az írásbeliség és a szóbeliség nem különösebben igényel magyarázatot. A ráutaló magatartás egy valamivel bonyolultabb jelenség, amit egy példán keresztül könnyen megérthetsz: amikor boltban vásárolsz, és kiválasztasz egy terméket, azt odaviszed a pénztárhoz, és kifizeted anélkül, hogy bármit is közölnél a pénztárossal. Ekkor létrejön az adásvétel, pedig egy szó sem hangzott el a köszönésen kívül, viszont a magatartásoddal azt sugalltad, hogy te vásárolni kívánsz.
Az elektronikus szerződéskötés legfontosabb tudnivalói
Kezdjük az elején! Bizonyos szerződésekhez a jogszabály kötelező írásba foglalást ír elő. Kötelező írásba foglalni többek között a munkaszerződéseket, a létesítő okiratokat, vagy az ingaltan adásvételi szerződéseket. A kötelező írásbeliség elmulasztása a szerződés semmisségét eredményezi, így abból jogok és kötelezettséget nem származhatnak. A törvény rögzíti, hogy
„a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha a jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta”.
Az aláírt szerződésen kívül írásbelinek minősülhet azonban az a nyilatkozat is, amely megfelel az alábbi feltételeknek: biztosítja a nyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézését, lehetővé teszi a nyilatkozó személyének megállapítását, és lehetővé teszi a nyilatkozat megtétele időpontjának megállapítását.
És miért írtam le az előző pontokat? Azért, mert a jelenlegi szabályozás alapján egy elektronikus levélből nem lehet megállapítani ténylegesen ki írta alá, ezért a benne foglalt nyilatkozatokat nem lehet írásbelinek tekinteni, még akkor sem, ha a levél végén megtalálható a küldő odaillesztett aláírása. Mivel a küldő személyt nem lehet egyértelműen azonosítani, csupán azt az elektronikus levélcímet, amiről elküldték a levelet, így a fenti feltételek közül nem teljesül mindegyik.
- Más a helyzet akkor, ha a nyilatkozatot előbb kinyomtatják, kézzel aláírják, majd beszkennelve elküldik a másik félnek. Ebben a formában már írásbeli nyilatkozatnak minősül, ám a nyilatkozat másik félhez való megérkezésének dátumát nehézkes bizonyítani. Ez utóbbinak akkor van jelentősége, ha a címzetthez való megérkezéséhez valamilyen joghatás kapcsolódik.
- Még van azonban egy lehetőség az egyszerű – vagyis nem valamely alább felsorolt elektronikus aláírással ellátott – email útján történő szerződéskötésre. E-mail levelezés útján akkor tud létrejönni egy szerződés, ha az emailben megküldött nyilatkozatban foglaltakat, szerződéses feltételeket a másik fél teljesíti. Így a szerződést ráutaló magatartással létrejöttnek kell tekinteni, a feltételei a levelezésből bizonyíthatóak. De hangsúlyozom, ez írásbeli szerződésnek nem minősül, vagyis nem alkalmas többek között ingatlan adásvételi szerződés, munkaszerződés megkötésére, mivel ezekhez a törvény kötelező írásbeliséget ír elő.
A szerződés elektronikus aláírása
Elsődlegesen fontos tudni, hogy az email útján való szerződéskötés nem ugyanaz, mint az elektronikus adatátvitellel kötött szerződés, mint például egy webshop vásárlás, vagy online biztosítás kötés. Ezen szerződésekre más szabályok vonatkoznak, de erről majd egy másik bejegyzésben írok.
A polgári jogunk nem zárja ki azt, hogy egy szerződés elektronikusan legyen aláírva, és azt elektronikusan kössék meg a felek, azonban rögzít olyan feltételeket, amelyeknek meg kell felelnie az ilyen típusú szerződésnek. Írásbeli szerződésnek minősül a minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat.
- A minősített elektronikus aláírással ellátott okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak minősül (utóbbi akkor, ha közokirat kiállítására jogosult készítette, például közjegyző). Ez a legmagasabb szintű elektronikus aláírás, melyet csak minősített hitelesítés-szolgáltató bocsáthat ki, személyes regisztráció (beazonosítás) után. Ilyen aláírást tudunk létrehozni például az e-személyinkkel.
- A másik típus a fokozott biztonságú elektronikus aláírás. Az ily módon aláírt okirat egyszerű magánokiratnak minősül, azaz egyenértékű bizonyító erővel bír, mint a kézzel aláírt, hagyományos módon hitelesített dokumentum. Az ilyen aláírt dokumentumok személyhez és szervezethez köthetők, és kielégítik az írásbeliség jogi követelményeit. Különbség a minősített elektronikus aláíráshoz képest a biztonsági követelmények, az eltérő joghatások és a szolgáltató által vállalt felelősségvállalás mértékében van, mivel az előírt biztonsági követelmények kevésbé szigorúak.
- A dokumentumok elektronikus hitelesítésére még egy további mód áll rendelkezésre az AVDH-szolgáltatáson keresztül. Itt az elektronikus aláírással nem rendelkező személyek is ingyenesen feltölthetnek és hitelesíthetnek dokumentumokat, amennyiben van ügyfélkapus regisztrációjuk. Fontos tudni, hogy jogi személy (például cég) nem veheti igénybe az AVDH-hitelesítést. Ezen okirat nem minősül írásban megtettnek, azonban teljes bizonyító erővel igazolja az írásbelinek nem minősülő jognyilatkozat megtételét.
Végül kiemelném, hogy hiába minősül az elektronikusan aláírt okirat írásbelinek, mely teljes bizonyító erővel bír, bizonyos ügyekben nem lehet elektronikusan eljárni például házasságkötés, ingatlan adásvétel, vagy végrendelet esetében.
Szerződéskötés emailben – összegzés
Gyakran merül a kérdés, hogy lehet-e e-mailben szerződést kötni? Erre a rövid válasz, hogy igen, lehetséges. A legnehezebben bizonyítható email útján létrejött szerződés ráutaló magatartással jön létre, mely írásbelinek nem minősül. Írásbelinek minősül viszont az aláírt és beszkennelt email útján megküldött okirat.
A minősített elektronikus aláírással ellátott, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okiratot nem kell kinyomtatni és aláírni, hiszen elektronikus aláírással hitelesítettek, az így aláírt és emailben elküldött dokumentumok írásbelinek minősülnek, viszont teljes bizonyító ereje csak a minősített elektronikus aláírással ellátott okiratnak van.
Mi az elektronikus aláírás?
Olyan aláírási eljárás, mely segítségével digitális formában joghatás kiváltására alkalmas okiratokat hozhatunk létre, melyek akár teljes bizonyító erővel is rendelkezhetnek az aláírás típusától függően.
Érvényes-e az elektronikusan aláírt munkaszerződés?
A hatályos jogszabályok szerint fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott munkaszerződés aláírása érvényes.
Cégeljárás során használható az elektronikus aláírás?
A cégjegyzésre és az e kapcsán kötelezően írásban megteendő nyilatkozatokhoz fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy minősített elektronikus aláírás alkalmazása szükséges.
A fent megjelent cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Jogi állásfoglalást az iroda kizárólag megbízás alapján bocsát ki. Figyelembe kell venni a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak. A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.
A cikk szerzője: Dr. Jenővári Dániel ügyvéd