A hagyatéki eljárás mindenki életének a szükségszerű velejárója. Az öröklés – történjen az törvényes vagy végrendelet útján – elválaszthatatlan hozadéka. Ezen cikkemben felkészítem az olvasót az eljárás nehezen megérthető és bonyolultabb részeire, a szabályok bemutatásával és magyarázatával. Ebben a cikkemben a mindennapi életben leggyakrabban előforduló öröklési esetet veszem végig. Vannak olyan esetek is ahol például külföldi hagyaték is része az eljárásnak, vagy gyámhatóság bevonása szükséges, de ezekkel egy másik cikkemben foglalkozom.
Hogyan indul és meddig tart a hagyatéki eljárás?
A jegyző azt követően, hogy az örökhagyó haláláról – hivatalból, vagy bejelentésre – értesül, elkészíti a hagyatéki leltárt.
A hagyatéki leltár elkészítésének folyamata a következő lépésekből áll:
- Értesülés az örökhagyó haláláról: Az első lépés az, hogy a jegyző értesül az örökhagyó haláláról. Ez általában a halottvizsgálati bizonyítvány, a halál tényét megállapító végzés vagy egy olyan személy bejelentése révén történik, aki jogi érdekű a hagyatéki eljárás megindításában, vagy esetleg ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján.
- Dokumentumok és információk beszerzése: A jegyző megkezdi a leltározást az eljárás megindulását követően 8 napon belül (bizonyos esetekben 5 napon belül). Beszerzi a hozzá becsatolt iratokat és más releváns dokumentumokat az örökhagyó vagyonáról és jogi helyzetéről. Az ingatlanról a jegyző adó- és értékbizonyítványt állíttat ki és ezen értéken rögzíti a leltárban. Ezt a becsérétek határidőn belül fellebbezéssel meg lehet támadni.
- Felek meghallgatása: A jegyző a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása érdekében meghallgathatja az érintett feleket, akik jogosultak lehetnek az örökhagyó vagyontárgyaira.
- Hagyatéki leltár elkészítése: Ezek után a jegyző elkészíti a hagyatéki leltárt – 30 napon belül, bizonyos esetekben 60 napon belül- , amely részletesen tartalmazza az örökhagyó vagyonának és vagyontárgyainak leírását és értékét.
A folyamat során a jegyzőnek gondoskodnia kell arról, hogy minden jogi és adminisztratív lépést betartsanak, és hogy az örökhagyó vagyonát megfelelően dokumentálják és kezeljék a hagyatéki eljárás során.
Az eljárás fent tárgyalt jegyző előtti szakaszát követően kerül egy közjegyző elé. A jegyző előtti eljárás a tapasztalatom alapján általában 2 hónap alatt szokott lezajlani. Természetesen a hagyatéki vagyon összetétele, mennyisége, a vagyontárgyak elhelyezkedése és egyéb körülmények is befolyásolják ezt az időtartamot.
Közjegyzői illetékesség, hol lesz a hagyatéki tárgyalás?
Az illetékesség, helyszín meghatározása következetes és egyértelmű, azonban, ha nem szeretnénk végig vezetni ismereteinket a folyamatábrán, úgy használhatjuk Magyar Országos Közjegyzői Kamara által rendelkezésünkre bocsátott közjegyző kereső alkalmazást, ami pontosan megmutatja nekünk melyik közjegyző előtt fog folyni a hagyatéki eljárás:
Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt.
Lakóhely hiányában ahol az utolsó belföldi tartózkodási helye volt.
Ezek hiányában, amelyik közjegyzőnek székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található.
Ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyző az illetékes.
Vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző az illetékes.
Mi történik a közjegyző előtt és mennyi idő a hagyatéki eljárás?
A közjegyző a jegyző által elkészített hagyatéki leltár alapján végzi el a szükséges intézkedéseket.
Amennyiben a törvény nem írja elő a tárgyalás megtartásának kötelezettségét, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül.
Ha azonban jogszabályi előírások szerint tárgyalást kell tartania, a közjegyző az érdekelteket idézi a tárgyalásra. Ha az ügy alkalmas a tárgyalásra (például nem kell a hiányos leltárt kiegészíteni), haladéktalanul kitűzi a hagyatéki tárgyalást a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését (ha azt igényelte, a kiegészítést) követően legkésőbb 2 hónapon belülre.
A tárgyaláson a közjegyző az elhangzott nyilatkozatok és rendelkezésre álló iratok alapján megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés konkrét rendjét, valamint azokat, akik igényt támasztanak a hagyatékkal szemben. Ide soroljuk az örökhagyó esetleges végrendeletét, illetve az életében kötött ügyletekből fennmaradó tartozásokat.
Fontos az is, hogy a közjegyző tisztázza a törvényes örökösként fellépő személy és az örökhagyó közötti hozzátartozói vagy rokoni kapcsolatot, ezt tudnunk kell igazolni.
A hagyatéki tárgyalás berekesztését követően a közjegyző kihirdeti a hagyatékátadó végzést, amely ellen fellebbezésnek van helye, amit a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.
Mennyi a hagyatéki eljárás időtartama? A közjegyző előtti eljárás a tapasztalatom alapján általában 3-5 hónap alatt szokott lezajlani, így a teljes hagyatéki eljárás hozzávetőlegesen a halál napjától 6-8 hónapon belül befejeződhet.
Mennyibe kerül a hagyatéki eljárás?
A közjegyző eljárási díja hagyaték értékétől függ. Ahogy az illeték is.
A hagyatéki eljárás költségei elsősorban a közjegyző által megillető munkadíjat és költségtérítést tartalmazzák, amelyeket a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály határozza meg. Ezeket a díjakat az örökösnek kell viselnie, vagy ha nincs örökös, akkor annak, aki hagyatékkal kapcsolatos igényt terjesztett elő (például aki hitelezői igényt terjesztett elő). Ha több személy köteles a költségek viselésére, akkor ezt a kötelezettséget őket egyetemlegesen terheli (azaz, ha nincs önkéntes fizetés, akkor bármelyik kötelezett-től követelheti a közjegyző az összes költséget, majd a teljesítő kötelezettnek megtérítési igénye keletkezik a többi kötelezettel szemben). A hagyatéki eljárásban egyébként – ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárást is – nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak.
A fent megjelent cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Jogi állásfoglalást az irodám kizárólag megbízás alapján bocsát ki. Figyelembe kell venni a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak. A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.
A képek forrása: Freepik
