A szerződéskötés szabályai

Mikor számít egy szerződés érvényesnek? Míg egyes országokban már egy kézfogás, vagy szalvétára írt jegyzet is elfogadott, másutt azonban ennél szigorúbbak a szerződéskötés szabályai. A magyar polgári jog egyetlen mondatban rögzíti, hogy mi minősül szerződésnek: “A felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére.” Ez a megfogalmazás nem túl egyszerű. Ön is láthatja, hogy a szerződés jogi fogalmának pontos értelmezése szakértelmet igényel. Habár hosszú oldalakat lehetne magyarázatokkal megtölteni, ebben a cikkben a könnyű megértésre fogok koncentrálni.

A szerződés fogalma

A magyarázatot egy példával kezdeném a közérthetőség kedvéért.

• A kölcsönösség elem könnyen megérthető az adásvételi szerződések esetén, ahol ahhoz, hogy létrejöjjön a szerződés, a vevőnek meg kell vennie a dolgot és az eladónak el kell adnia azt. Tehát a felek meg akarják kötni a szerződést, a szándékuk egybeesik. 

• Az egybehangzó elvárást a szerződés tartalmában, feltételeiben lehet megfigyelni. Ha például egy személy ki szeretne bérelni egy garzon lakást magának és tíz kutyájának, ám a bérbeadó utóbbiba nem egyezik bele, akkor nem jön létre a szerződés, hisz a felek nem azonos tartalommal akarják megkötni a bérleti szerződést.

• Szolgáltatás alatt nem csak a valódi szolgáltatásokat, hanem például az eladást, bérbeadást, ajándékozást is értjük, és ez a lista még számos elemet tartalmaz. A jognyilatkozat kitétel arra utal, hogy a nyilatkozat valamilyen joghatás kiváltása miatt jött létre, tehát nem minden nyilatkozat minősül ennek. Egy szerződés három módon jöhet létre: szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással.

A szerződés tartalma – szerződési szabadság

A magyar jogszabályok alapján a szerződő felek szabadon határozzák meg a szerződés tartalmát a szükségleteik és érdekeik kölcsönös egyeztetése alapján, amennyiben nincsen ezzel ellentétes törvényi szabály. Azonban a szerződési szabadságnak is vannak korlátai. Lássuk a szerződéskötés szabályait, melyek a tartalomra vonatkoznak!

• Míg a felek jogait és kötelezettségeit megállapító rendelkezések körében nagyobb fokú mozgástérrel rendelkezünk, addig az úgynevezett jogintézményeket meghatározó szabályoktól (például az érvénytelenségi okoktól) nem lehet eltérni. Bizonyos esetekben a felek jogait és kötelezettségeit tartalmazó részeknél is vannak megkötések, így például a fogyasztókat védő szabályoktól nem lehet eltérni. Amennyiben olyan szerződést kötünk, melyben eltérünk a kötelező rendelkezésektől, a szerződés semmisnek minősül. 

• A szabadság a szerződés típusaira is kiterjed, vagyis a törvény csupán mintákat nyújt a feleknek, mint például az utazási, a kivitelezési, vagy a kezességi szerződés. Emiatt lehetséges az is, hogy megállapodásunkat több nevesített szerződés elemeiből állítsuk össze. Erre tipikus példa az adásvétellel vegyes vállalkozási szerződés. Annak ellenére is köthetünk szerződést, hogy a szerződés egyik törvényben megnevezett szerződéstípusnak sem felel meg; ilyenek például a szindikátusi szerződések.

Meglehet, hogy találkoztál már oldalakon át tartó jogszabályi hivatkozással egy szerződésben, pedig ez gyakran felesleges. A polgári jogunkban meghatározott szerződési pontok – ha azoktól a felek nem térnek el – a törvény erejénél fogva érvényesülnek, kiterjednek a szerződésre, nem kell tehát az okiratban felsorolni a hosszú jogszabályi rendelkezéseket, ha a felek tisztában vannak azok tartalmával.

Egy szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, vagyis a felek akaratnyilatkozatán kívül másra (például a dolog átadására) nincs szükség. Ahhoz, hogy létrejöttnek lehessen tekinteni egy szerződést, a feleknek a lényeges kérdésekben meg kell állapodniuk. A lényeges kérdéseket nem lehet tételes felsorolni, hisz ez mindig az adott eset körülményeihez igazodik, de például a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a meghatározása lényeges kérdésnek minősül a gyakorlat alapján. A félnek jeleznie kell szerződéskötéskor, hogy mit tekint lényeges kérdésnek, mert utólag csak akkor hivatkozhat arra, hogy a lényeges kérdésben való megállapodás hiánya miatt a szerződés nem jött létre, ha a kérdés jogszabály alapján minősül a szerződés lényeges feltételének.

Szerződés módosítása, javítása

Lássuk, mit lehet tenni, ha valamit módosítani szeretnénk a létrejött szerződésünkben! Először is tudnunk kell azt, hogy ha már érvényesen létrejött a megállapodás, attól egyoldalúan főszabály szerint – mert persze vannak kivételek – nem lehet eltérni, ezért módosítani közös akarattal, közös megegyezéssel lehet.

A módosítására is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a szerződés megkötésére (mint például alaki követelmények, képviselet stb.). Bármely szerződési kikötés módosítható, azonban a módosítással nem érintett rész változatlanul fennmarad. A módosításnak is vannak korlátai, de a részletes szabályokkal ebben a cikkben nem foglalkozunk; azt érdemes inkább jogász szakemberre bízni.

Lényeges tudni, hogy a szerződési szabadság arra is kiterjed, hogy a felek közös megegyezéssel az egyikőjük számára biztosítsanak olyan lehetőséget, hogy a szerződés tartalmát utólag módosíthassa. 

Ha a szerződésünk kisebb elírást, vagy gépelési hibát tartalmaz, ne aggódjunk, a szerződésben foglaltak így is egyértelműen beazonosíthatóak, és mivel a szerződés tartalma ezzel nem változott meg, így érvényes marad. Vannak olyan esetek, amikor a hiba csak szerződés módosítással javítható. Ez például akkor merülhet fel, ha ingatlan adásvétel esetén elírjuk a helyrajzi számot, vagy valamely határidőt, összeget.

Mitől lesz érvénytelen egy szerződés?

Ha már eddig eljutottál, nem foglak fárasztani a végtelennek tűnő szabályozással, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelem a legfontosabb tudnivalókat:

Egy szerződés érvénytelenségének két típusa van a jogunkban: a semmisség és a megtámadhatóság. 

• Egy semmisségi ok miatt a szerződés a törvény erejénél fogva a megkötésének időpontjától érvénytelen, mint például ha a szerződést a jogszabály által megkövetelt kötelező alakiság megsértésével kötötték meg (például ingatlan tulajdonjogának átruházása esetére vonatkozó követelmények), vagy ha a tartalma jóerkölcsbe vagy jogszabályba ütköző, esetleg lehetetlen célra irányul.

• A másik érvénytelenségi ok, a megtámadhatóság esetén viszont a szerződés érvénytelensége feltételes. Csak akkor lesz érvénytelen a szerződés, ha az arra jogosult az előírt határidőn belül eredményesen megtámadja. Ha eredményes a megtámadás, a szerződés ugyancsak a megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. Megtámadási ok lehet például ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor tévedésben volt, megtévesztették, vagy megfenyegették.

Csak ügyvéd írhat szerződést?

Természetesen nem, bár úgy gondolom, hogy lényegesebben kevesebb per lenne, ha minden szerződést szakértők írnának meg.

Melyek a szerződés főbb elemei?

Ahogy fentebb részleteztem, érvényes a szerződési szabadság, így a felek a szerződésük tartalmát a szabadon állapítják meg. Általában elmondható, hogy a felek megnevezése, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás, teljesítés helye, ideje, szerződéskötés ideje szerepel a szerződésekben.

Szerződéskötés előtt elkérhetem a tervezetet, hogy az én ügyvédem is áttekintse?

Kifejezetten javasolt, hogy szerződéskötés előtt a felek és a jogi képviselőjük megismerjék az aláírásra váró szerződést, mivel ez segít a szerződési pontok közös kialakításában és gyorsítja is a folyamatot.

A fent megjelent cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Jogi állásfoglalást az iroda kizárólag megbízás alapján bocsát ki. Figyelembe kell venni a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak. A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.