Az üzleti világban gyakran találkozhatunk olyan jogi fogalmakkal, mint a székhely, a telephely és a fióktelep. Ezek a kifejezések fontosak lehetnek vállalkozásoknak és vállalkozóknak, hiszen meghatározzák egy vállalkozás lényeges tevékenységi helyszínét. Ebben a cikkben részletesen elemzem ezeket a fogalmakat, kihangsúlyozva a hasonlóságokat és különbségeket.
Székhely
A székhely fogalmát akként határozhatjuk meg a legegyszerűbben, hogy egy vállalkozásnak vagy szervezetnek a nyilvántartásba bejegyzett irodai címe. Ez a cím az a hely, ahol a vállalkozás jogi személyisége létrejön, ahol hivatalosan is be van jegyezve. A székhely tehát nem feltétlenül egy valós üzleti működési helyet jelent, csupán az adminisztratív és jogi székhelyét a vállalkozásnak. Jelentősége a vállalkozásnak címzett küldeményekben van, a székhelyre címzett küldemények átvételét – legyen az bírósági idézés vagy fizetési felszólítás – biztosítani kell.
Telephely
A telephely általában a vállalkozás tényleges működési helyét jelenti. Ez az a hely, ahol a vállalkozás valóban üzleti tevékenységet folytat, termékeket vagy szolgáltatásokat nyújt. A telephely, mint egy a hétköznapokban is gyakran használt fogalom, a vállalkozás általános tevékenységét, gyártási folyamatait és kapcsolattartását tükrözi.
Fontos megjegyezni, hogy a telephelyként szolgáló ingatlan a vállalkozás székhelyével azonos településen található.
Azonban a székhely és a telephely közötti fő különbség abban rejlik, hogy az egyik inkább jogi, míg a másik inkább operatív jellegű.
Fióktelep
A fióktelep lényegében megegyezik a telephely rendeltetésével, azzal a fontos különbséggel, hogy a fióktelepként szolgáló ingatlan nem a székhellyel azonos településen található.
Külföldi székhelyű vállalkozások esetében a jogintézmény jellege és lényege megváltozik. Ez esetben a fióktelep önállóan is képes üzleti tranzakciókat bonyolítani, és a székhely jogi keretei között működik.
Helyi Iparűzési Adó
Ha kitekintünk a helyi adók, azon belül is a helyi iparűzési adók világába akkor felfedezhetjük, hogy a fent tárgyalt fogalmakat meglehetőség kiterjesztően és sajátosan értelmezi és alkalmazza a vonatkozó jogszabály.
A székhely szerinti településen mindenféleképpen kell helyi iparűzési adót fizetnünk. Ahogy, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe szerinti településen is.
A telephely fogalmat értelmezi a legkiterjesztőbben a helyi adókról szóló törvény. Például „telephelynek minősül a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat”. A telephely(ek) és a székhely közötti helyi iparűzési adóalapot meg kell osztanunk. Ezt eszközarányos, személyi jellegű ráfordítás arányos vagy komplex módszerrel tehetjük meg.
Vállalkozásunk külföldi telephelyére is meg kell állapítanunk helyi iparűzési adó alapot, azonban ez után adót már nem kell fizetnünk, a külföldi adómérték nemléte következtében.
A fent megjelent cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Jogi állásfoglalást az irodám kizárólag megbízás alapján bocsát ki. Figyelembe kell venni a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak. A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.
A cikk szerzője: Dr. Jenővári Dániel ügyvéd
A képek forrása: Freepik
