A hagyatéki eljárás célja az elhunyt örökhagyó halála pillanatában fennálló összes vagyonát átadni az örökösöknek. Mit tehetünk, ha a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően akár évekkel később kiderül, hogy az eljárás nem a jó eredménnyel, avagy hiányosan zárult le? Ezekre a kérdésekre röviden a póthagyatéki és megismételt hagyatéki eljárás jelenti a választ.
Előző cikkemben átvettem hogyan indul a hagyatéki eljárás és mi a menete. A mostani kérdés könnyebb tisztázása érdekében meg kell néznünk néhány lépést újra:
A hagyatéki leltár elkészítésének folyamata a következő lépésekből áll:
Értesülés az örökhagyó haláláról > Dokumentumok és információk beszerzése > Felek meghallgatása > Hagyatéki leltár elkészítése
Az eljárás közjegyző előtt szakaszáról részletesen írtam korábbi cikkemben, arról ott tudnak tájékozódni. A hagyatéki eljárás – általában – a jogerős hagyatékátadó végzéssel zárul.
A póthagyatéki eljárás
Képzeljük el azt a helyzetet, mikor a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után derül ki, hogy nem került minden vagyon átadásra. Ennek okai a következők lehetnek:
Gondolhatunk itt külföldi ingatlanra, vagy nem magyarországi számlán nyilvántartott befektetésekre is. De nem kell ilyen messzire menjünk, mivel a jegyző – ahogy a fentiekben is írom – nem „kutatja” fel a hagyatékot, hanem a bejelentett vagyontárgyakat leltározza, így akár magyarországi rég elfeledett ingó- vagy ingatlanvagyon is fennmaradhat az örökhagyó után.
Amennyiben a fenti helyzetben találjuk magunkat, úgy az úgynevezett póthagyatéki eljárást kell megindítanunk. Erre a hagyatéki eljárás szabályai az irányadóak, tehát az illetékes jegyzőnél tudjuk – szükség szerint jogi képviselőnkkel – kezdeményezni.
Ez tulajdonképpen egy második hagyatéki eljárás, ahol csak az „előkerült” vagyon sorsáról fog dönteni a közjegyző.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben az eredeti hagyatéki eljárásban visszautasítottuk az örökséget – vagy lemondtunk a visszautasítás jogáról -, úgy ezen a nyilatkozataink kiterjednek a póthagyatéki eljárásra is. Egyéb esetben az eredeti hagyatéki eljárásban tett nyilatkozataink nem hatnak ki a póthagyatéki eljárásra.
A megismételt hagyatéki eljárás
Bár elsőre nem érthetjük a különbséget, illetve szinonimaként értelmezhetjük a megismételt hagyatéki eljárás fogalmát, de szintén fontos kiemeli, hogy egy teljesen másik eljárásról beszélhetünk a hasonlóságok ellenére.
Itt azt a helyzetet kell elképzelnünk például, hogy egy utólag előkerült végrendelet, illetve akár gyermek vagy más rokon/örökös jelentkezése felborítja az öröklés addigi rendjét, tehát más arányban örököltek volna az örökösök ha ez a korábbi eljárásban kiderül.
Ezt az eljárást bárki, aki az öröklésben érdekelt megindíthatja az eredeti hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző előtt, viszont csak az eredeti eljárás „jogerős befejezését” követő 1 éven belül.
A jogerős befejezést azért tettem idézőjelbe, mert ennél a szabályozás egy kicsit bonyolultabb, de nem szeretném az olvasót a jogszabályszöveggel terhelni.
Így ha bár előfordul bármelyik fent megjelölt öröklési rendet felborító/megváltoztató tényező, de ez a fentebb jelzett eseménytől 1 éven túl történik, akkor a végzés hatályban marad és nem tudjuk megváltoztatni az öröklés rendjét megismételt hagyatéki eljárásban.
A fent megjelent cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Jogi állásfoglalást az irodám kizárólag megbízás alapján bocsát ki. Figyelembe kell venni a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak. A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.
A képek forrása: Freepik
